Milyen támogatást kaphatok?

KÖZVETLEN TÁMOGATÁSOK

Sokan nem tudják, hogy nem csak a tulajdonosra vonatkoznak kötöttségek, hanem a lakás milyensége is meghatározza azt, hogy annak vásárlója jogosult-e támogatásra. Akár lakásvásárlásról, akár építkezésről van szó, az ingatlannak bele kell férnie abba a kategóriába, amelyet a jogszabályok méltányolható lakásigényként fogalmaznak meg. Ez az igénylő (adott esetben a lakáshitel felvevője) és a vele együtt költözők számától függ: egy-két személy esetén mimimum egy, maximum három szoba, három személy esetén legkevesebb másfél, legtöbb három és fél szoba, míg négy személy esetén az alsó határ kettő, a felső négy szoba.

Persze előfordulhat, hogy ennél bővebb a család, ilyenkor minden további személy esetén fél szobával nő a felső limit. Amennyiben a família három- vagy több gyermeket nevel, akkor a minden további személy esetén egy újabb szoba megengedett. Fontos tudni, hogy az együttköltözők sorában a házastársat, élettársat, kiskorú gyermeket, illetve közeli hozzátartozókat fogadnak el. Egy szobának pedig a 12 négyzetméter fölötti helyiség számít.

Ügyelni kell arra is, hogy a jogosult ne fusson ki a határidőből: a támogatásokat az adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül kérelmezni kell a lakáshitelt folyósító banktól. Építkezés esetén a használatba vételi engedély kiállítása a határidő.

Ezek a szabályok minden támogatásra vonatkoznak, a részletekben azonban eltérések vannak.

Lakásépítési kedvezmény

Ezt azok vehetik igénybe, akik új lakást vásárolnának, és gyermeket neveknek, lakáshitel révén vagy anélkül. A gyermekek és egyéb eltartott családtagok száma a kedvezmény alapja. Nemcsak a már meglévő gyermekek után kérhető a támogatás a lakáshitel mellé (vagy akár anélkül is), a megelőlegező kedvezmény ugyanis a vállalt, de még meg nem született gyermekekre vonatkozik. A támogatás vissza nem térítendő. Kizáró ok viszont, ha a tulajdonosnak más lakásban vagy házban van tulajdona vagy bérleti jogviszonya.

A kedvezmény összege a gyermekek számának függvényében a következő:



Nem számít, hogy az eltartott gyermekek hány évesek, számít viszont, hogy mennyi időn belül vállalják az utódot azok, akik a megelőlegező támogatást szeretnék igénybe venni. Az első gyermeknek négy éven belül kell világra jönnie, ha két gyermeket terveznek, akkor nyolc évre nő a határidő. Ez esetben egyébként feltétel, hogy 40 évnél fiatalabb legyen a pár. A megelőlegezés évei alatt a házaspárnak nem kell törlesztenie a kapott lakáshitel részleteit, a bank pedig minden hónapban lehívja az államtól a megelőlegező hitelre felszámított kamatot, illetve kezelési költséget. Ha a gyerekek a tervek szerint megszületnek, akkor a hitel lakásépítési kedvezménnyé formálódik, ám ha kicsúszik a lakáshitel kérője a határidőből, akkor a hitel összegét vissza kell fizetnie a banknak, és az államnak is meg kell térítenie a költségeket.

Fontos tudni, hogy nem csúszik le a lakásépítési kedvezményről az, aki a banki hitel felvételekor nem gondol erre. A lakáshitelek adósai ugyanis később is igényelhetik a támogatást, amennyiben a kérelmezés pillanatában még nem járt le a jelzáloghitel futamideje. Ám feltétel, hogy már a kölcsön felvételekor, azaz a hitel szerződésének aláírásakor jogosultak voltak. Ilyen esetben a kedvezmény a fennálló hiteltartozás csökkentésére fordítódik.

Fiatalok otthonteremtési támogatása

Erre a 35 év alattiak jogosultak, közülük is azok, akik még nem rendelkeznek lakástulajdonnal. Szintén a gyermekek után járó kedvezményről van szó, amely házaspárok, legalább egy éve igazolhatóan közös háztartásban élő élettársak és gyermeküket egyedül nevelő szülők segítésére szolgál, bankhitel igénylése esetén és anélkül is.

Feltétel azonban ennél jóval több van. A lakás vételára is kötött, legalább is felülről. Budapesten és a megyei jogú városokban 12 millió forintnál kevesebbnek kell kerülnie az adásvételi szerződésbe, vidéken pedig 8 millió a limit. Kevésbé nehéz teljesíteni azt a kritériumot, hogy a vételár ne legyen több az illetékes önkormányzat jegyzője által elkészített értékbizonyítványban foglaltnál és a bank által megállapított forgalmi értéknél. A támogatás végösszege legfeljebb a vételár 70 százaléka lehet.

A gyermekek száma szerint ez a következőképpen alakul:



A közvetett támogatások fontos előnye egyrészt, hogy vissza nem térítendőek, másrészt, hogy önerőként elszámolhatók a lakáshitel igénylésénél.

KAMATTÁMOGATÁSOS HITELEK

Kiegészítő kamattámogatás

A kiegészítő kamattámogatásos lakáshitel új lakás vásárlására, illetve építésére igényelhető, méghozzá akkor, ha annak vételára vagy építési költsége nem haladja meg a 30 millió forintot. Kivételes esetben ennél magasabb értékű otthonokhoz is igényelhető a lakáshitelek e típusa, ám csak akkor, ha az együttköltözők számát figyelembe véve az ingatlan belefér a méltányolható lakásigény kategóriájába, és természetesen a vételár is szempont: ez nem lépheti túl a szaktárca által nyilvánosságra hozott irányadó árakat.

A lakáshitel akkor kérhető kiegészítő kamattámogatással, ha a hitel nagysága nem haladja meg a 15 millió forintot, a futamidő pedig a 20 évet. Ilyen támogatásra mindenki csak egyszer lehet jogosult, függetlenül attól, hogy hányadik alkalommal vesz föl jelzáloghitelt. Feltétel az is, hogy a családnak együttesen csupán egy támogatott lakáshitele lehet.

A lakáshitelek e speciális típusánál a támogatás mértéke attól függ, hogy az annak forrásául szolgáló jelzáloglevél-sorozattal azonos futamidőre vonatkozó állampapírhozam mekkora. Az ügyleti kamat, az erre rakodó különféle költségek és egyéb ellenszolgáltatások együttes mértéke maximum az említett állampapír hozamának 110 százaléka lehet, ezt növelve 4 százalékponttal és levonva belőle a kamattámogatást.

Mindez könnyebben megérthető egy példa segítségével. Egy ötéves kamatperiódusú hitel esetén az ötéves államkötvény háromhavi súlyozott átlaghozamaként 7,4 százalékot feltételezve a lakáshitel költségének felső határa legfeljebb 12,14% (mivel 7,4 x 1,1 +4 = 12,14). Amennyiben ennél drágábban adja a bank a hitelt, nem kapja meg mellé az állami támogatást. A kiinduló kamatnak (a példában a 7,4 százaléknak) a 60 százaléka nem a bankot terheli, azt az állam átvállalja, a maradékot pedig a hitel adósa fizeti. Ez esetben tehát az állami támogatás mértéke 4,44 %, a bankhitel kérelmezője pedig 7,7 százalékot fizet.

Más a számítás alapja az egyéves kamatperiódusú lakáshiteleknél, hiszen ekkor az egyéves diszkont kincstárjegyek hozama az irányadó. A kamatperiódus lényege, hogy abban az időszakban változatlan marad a jelzáloghitel, szabadfelhasználású hitel vagy bármely más bankhitel kamata. A lakáshiteleknél ez azt jelenti, hogy nem befolyásolja azon belül az állampapír-hozamok változása sem. A következő kamatperiódus kamatát pedig a kamatforduló napján érvényes adatok alapján kalkulálja ki a hitelt folyósító bank.

Forrásoldali kamattámogatás

Ennél a hiteltípusnál nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy új vagy használt lakás vásárlásához folyósítják a bankhitelt. Nem ugyanaz azonban a támogatás mértéke a két különböző esetben.

A forrásoldali támogatás - így az abban folyósított hitel - a lényege, hogy a jelzálogbankok egyike (az OTP, az FHB vagy az UniCredit) megveszi a kereskedelmi bank és a hitel kérelmezője közötti szerződésen alapuló jelzálogjogot. Azután e hitel és más hasonló hitelek forrásának előteremtésére jelzáloglevelet bocsát ki, ami után érvényesíti a kamattámogatást. Ennél a konstrukciónál is 15 millió forint a támogatott lakáshitel nagyságának felső határa új lakás vásárlásához folyósított hitel esetén, ám használt otthonok finanszírozása esetén 5 millió forint a hitel felső határa.

Nem megkötés viszont, hogy a hitel futamideje legfeljebb 20 év lehet, igaz, minden esetben két évtized a támogatás idejének maximuma. Mivel egy családnak csak egy támogatott hitele lehet, ha a kérelmező famíliájában van ilyen, nyilatkoznia kell, hogy a másik lakáshitelt a szerződés aláírásától számított 360 napon belül visszafizeti.

Az új lakás vásárlásához folyósított hitelek esetében a kiegészítő kamattámogatás esetén megismert számítást kell alkalmazni, a támogatás ezúttal is a kiinduló kamat 60 százaléka. Más a helyzet viszont a használt lakások esetén, amikor ennek mértéke 40 százalékra apad. A példát folytatva tehát az állam 7,4 x 0,4 = 2,96 %-ot fizet támogatásként, a hitel adósát pedig 9,18 %-os kamat terheli.

Fészekrakó program

Ez voltaképpen egy garanciavállalás arra, hogy amennyiben a lakáshitel adósa nem fizet, akkor sem veszik el a finanszírozó bank pénze. Az állam ugyanis készfizető kezességet vállal a bankhitel mellé, méghozzá az értékbecslő által megállapított hitelbiztosítéki érték 60 százaléka fölötti részre, a felső határ pedig a hitelbiztosítéki érték összege. Az állami kezességvállalás kiterjed a hitel összegén kívül a kezességvállalás díjára, az erre rakódó kamatra és a kezelési költségre is.

Fontos tudni, hogy a Fészekrakó program keretében hitelt kérőknek 2007 januárja óta a kezességvállalásért fizetniük kell, méghozzá a garantált hitelrész 2 százalékát.

Ez azért előnyös a lakáshitel kérelmezőjének, mert így kevesebb önrészre lesz szüksége. A garancia jóvoltából ugyanis nagyobb arányban lesz hajlandó lakáshitelt biztosítani a vételár kigazdálkodására a bank. Főként akkor jó ez, amikor a törvény előírja a bankok által maximálisan finanszírozható arányt a hiteleknél.

Nem mindenki részesülhet azonban a Fészekrakó kedvezményéből. Azok a házastársak, élettársak, illetve gyermeküket egyedül nevelő szülők nevezhetnek be a programra, akiknél egyik felnőtt sem töltötte be a 35. évet. Nem meglepő, hogy a méltányolható lakásigényre ügyelni kell, ahogy a lakástulajdonra vonatkozó kizáró szabály is él.

Ezúttal is igazodni kell ahhoz a szabályhoz, amely csak egy támogatott lakáshitel meglétét engedi: ha van ilyenje a garantált ingatlanhitel igénylőjének, vissza kell fizetnie a korábbi hitelt.

Azért teljesen önerő nélkül nem szállhatnak be a Fészekrakó kínálta lakáshitelbe sem a családok, 10 százalékot le kell tenni az asztalra saját pénzből vagy támogatások révén. A hitel felső határa 90 százalék.

A vételárra vonatkozóan megszabott limit Budapesten és a megyei jogú városokban 12 millió forint, ami új lakás esetén 15 millióra kúszhat fel. Más városokban, illetve községekben a használt lakások esetében 8, az újaknál 12 millió a maximális ár, ha ilyen hitelben szeretne részesülni a vevő.

Mindezt alaposan érdemes áttekinteni, és végiggondolni, mire jogosult, és mire nem az ember, mielőtt kiválasztja a megfelelő bankhitelt. Már csak azért is, mert ha nem kaphat elegendő támogatást a hitel mellé az ügyfél, akkor nem érdemes a forintalapú mellett dönteni, hiszen a devizában nyilvántartott ingatlanhitelek biztosan kedvezőbbek.