Hitel és befektetés - a kombinált konstrukció előnyei és hátrányai

Ilyen kombinált lakáshitelek ma már több változatban léteznek. Ismert, amikor unit-linked biztosításokkal (más néven életbiztosításokkal) társítják az ingatlanhitelek egyik típusát. Ez esetben az adós dönt, hogy mibe fektessék a biztosítónál halmozódó pénzét a hitel futamidejének végéig, természetesen a biztosító által felkínált eszközalapokból választva. Ám ennek megvan az a veszélye, hogy a lakáshitel futamidejének lejártakor nem lesz annyi pénz a számlán, amennyi fedezné a teljes tartozást. Ez esetben a hitel szerződőjének ki kell pótolnia az összeget, és magának kell azt elutalnia a banknak. Ezt elkerülendő érdemes a hozam-, illetve tőkegarantált alapok közül választani a befektetéskor (bár teljes mértékben a kockázat nem kerülhető el: nincs olyan befektetési termék, mely a hitel kamatával akár csak megegyező mértékű hozamgaranciát nyújtana...)

A kombináció egyik legnagyobb előnye az adókedvezmény. Az életbiztosításra befizetett összeg után 20 százalékos adókedvezmény jár.

Buktatók persze vannak

A kombináció persze csak a kezdetek kezdetén létezik, valójában két különálló termékről van szó, amit jelez: az egybetartozás ellenére a jelzáloghitel és a biztosítás szerződését két külön dokumentum rögzíti.

Előfordulhat, hogy valaki már megkötötte a biztosítást arra számítva, hogy folyósítják számára a bankhitelt, ám ez mégis elmarad. Ilyenkor a gyakorlat az, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a szerződést, az ügyfél pedig visszakapja pénzét.

Fel kell készülni arra is, hogy mi történik akkor, ha a banki hitel futamidejének végén nem lesz elég pénz a biztosításban ahhoz, hogy a lakáshitel teljes adósságát visszafizesse az ügyfél. Ezzel leginkább a unit-linked biztosítással kombinált hitelek szerződőinek kell számolniuk. Jó tehát, ha gondolkodnak azon, hogyan tudják kipótolni a hiányzó összeget. Aki ezt el szeretné kerülni, az a garantált konstrukciókat válassza.

Aki korábban fizetne

Ahogy a lakáshitelek esetében rendszerint, úgy ezúttal is érdemes már a szerződés megkötésekor gondolni az előtörlesztésre, és ennek megfelelően választani ki a megfelelő konstrukciót. Mivel két külön szerződés rögzíti a hitel és a biztosítás részleteit, így a banki hitel előtörlesztése azt jelenti, hogy előbbit mindenképpen felbontják, utóbbi sorsáról pedig az ügyfél dönthet. Ilyenkor - ahogy a jelzáloghitelek és más bankhitelek esetén megszokott - be kell fizetni a tőketartozás és az előtörlesztési díj összegét a banknak. Utóbbi általában fix díj.

Sokkal problémásabb helyzetet eredményez a biztosítási szerződés felmondása. A biztosító ez esetben visszavásárolja a kötvényt, és kikalkulálja, mekkora az összegyűlt pénz és a hozamok összege, abból pedig levonja a saját költségeit és a visszavásárlási jutalékot. Sokféle számítási módszer létezik, csak annyi általános, hogy minél messzebb van a visszavásárlás a szerződés lejártától, annál kevesebb pénzt kap majd meg az ügyfél. Méghozzá azért, mert a megtakarítási életbiztosítások esetében a biztosító bizonyos költségeket a szerződéskötést követő időszakban - általában nagyjából két évben - számít fel. Emiatt a szerződéskötést követő másfél évvel magát meggondoló ügyfél akár a befizetett összeg 80-100 százalékának búcsút mondhat, a lejárat évében viszont szinte büntetlenül kiléphet idő előtt a biztosításból.

Aki mindkét szerződést idejekorán felmondja, mindkét társaságnak köteles ezért díjat fizetni, a hitel miatt a banknak, a biztosítás után a biztosítónak.

Adott esetben jobban járhat tehát az, aki a lakáshitel előtörlesztése ellenére megőrzi életbiztosítását: ilyenkor a biztosító törli a két szerződést korábban összekötő záradékot, amelynek lényege, hogy a hitel futamidejének végén a banknak utalja a pénzt a biztosító.

Bár a jelzáloghitelek szinte soha nem mondhatók egyszerű terméknek, az életbiztosítással kombinált lakáshitelek ezek között is bonyolultak. Ezért érdemes szakértőt megkérdeznie a részletekről annak, aki ilyet szeretne kötni.